Hajdú megye hírek

Jól halad a régészeti feltárás Nagykerekinél

Jól halad a régészeti feltárás Nagykerekinél

A Csörsz-árok (Ördögárok) sáncrendszer újabb szakaszát tárták fel régészek a hajdú-bihari Nagykereki térségében az M4-es autópálya építését megelőző régészeti munka során.

Dani János, a debreceni Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese elmondta: a Csörsz-árok évszázadokkal ezelőtt határzóna volt, a védvonalnak ez a szakasza most szinte teljesen egybeesik a magyar-román államhatárral. Az egykor nagyjából 1200 kilométer hosszúságú, a Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről megjegyezte: ma is vitatott, hogy a védmű mikor épült, kik építették és mi ellen védte a tőle nyugatabbra fekvő területeket. A Nagykerekinél talált sáncrendszerről elmondta: a régészek 5 méter széles, 2-2,2 méter mély külső árkot tártak fel. Az előkerült fegyverek bizonyítják, hogy valóban védelmi rendszerről van szó, a feltárás során vaskés, vas lándzsahegy, vas nyílhegy és sarló került elő a földből. 

 

Jól halad a régészeti feltárás Nagykerekinél

A Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről ma is vitatott, hogy mikor épült, kik építették és mi ellen védte őket

 

Több sírhelyet is feltártak, az egyik legkülönlegesebb lelet egy törött gerincű, bevert koponyájú ember csontváza, amelyet hamarosan antropológus vizsgál majd meg - hangsúlyozta. A sztrádaépítés kivételes lehetőség volt a régészek számára, hiszen az autópálya nyomvonala keresztezte az egykori védműrendszert, így 40-50, helyenként 70 méter szélességben tudtak feltárást végezni. A régészek egy monumentális, hármas tagolású erődrendszert találtak, amely eredetileg különböző árkokból, sáncokból és sűrűn egymás mellé állított, kihegyezett karokból emelt kerítésből állt - közölte, hozzátéve, hogy az ásatás eredményeként a régészek állást foglalhatnak majd a Csörsz-árok keletkezésének és szerepének ma még vitatott kérdéseiben.  

 

MTI/T.D.

Ász Hírportál

Czeglédi Gyula

Bulvár hírek

Partnereink